Volt egyszer egy csata, akarom mondani csataló, de inkább csodaló volt, vagy csak faló?

Ahol használták kiürült, ötletadója örült, majd hazatért egy szigetre, mindent feledve, egyik gyermeke tele gonosz-sággal megtámadta apja szigetét, de másik fia elvette másik gyermeke anyját – nem nézte lányát – csak hozományát. A nap imádója, gyermeke, hercegnője volt, ruháján folt soha nem volt, ahogy társa sem az egyiptomi király, ki szintén a napot imádta, felesége kívánta, pedig nem volt szép szál legény. Várost alapított a folyam partján, majd nem úgy hívták - Hartyán. Ha kimondom nevét……, de egy másik városban kavarna, hol atyafiak éltek, különösen beszéltek, megihlettek írót, költőt, télen hordtak mindig felöltőt, bundát, nagyka-bátot – szeddjétek le a keresztről az ácsot! – festette egy ember Padovában, majd tornyot épített honában, hol e torony áll, kupola is épült, és a katedrális nagyon is megszépült, város büszkesége, egy család uralta – ők+konyhasó klór nélkül – az egészséghez az egyik legfontosabbat adja. Mi az?