Egy rendhagyó iskolát szeretnék Önöknek bemutatni, amely 2001-ben kezdte meg működését, s azóta évente 15-35 fiatalt segített át az érettségi embert próbáló akadályán.
Hogy miért mertem rendhagyónak nevezni az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnáziumot?
Azért, mert idejekorán, másokat megelőzve a tantestület és az iskolavezetés felismerte, csak a tanulók személyes készségeit és képességeit alapul vevő, adottságaikkal számoló, szinte személyre szabott oktatás-nevelés lehet korunkban igazán eredményes.
Ha szerte nézünk láthatjuk: erősödnek a rendszerváltást követően a piacgazdaság jellemzői. Mindent, azaz egyre több mindent már szinte csak gazdasági szempontból ítélünk meg, forinttal mérünk. Háttérbe szorul a kultúra és a műveltség, mindannyiunk által tapasztalt következmény, hogy pl. nagyrészt leszokik a társadalom az olvasásról, írásról. A gazdaság átalakulása, az új nemzetközi munkamegosztás egyre nagyobb gazdasági függőséget okoz, és versenyt eredményez. Bár ez utóbbi kedvező sajátosságo-kat is jelent, az eltérő feltételekből következő indulási hátrányokat, a „hendikeppet” nehéz leküzdeni, egyre több a munkanélküli, a kiábrándult, elfoglaltság és cél nélküli ember. A személyes problémák és az új szemlélet következtében erodálódik a korábban szocializált értékrend és a család. Utóbbi korábbi hivatását egyre nehezebben tölti be, a fiatalság körében növekszik a bizonyos fokig hátrányos helyzetű, sérült, deviáns (alkoholizáló, drogozó és esetenként bűnöző) magatartású és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma, akik igényelnék a megkülönböztetett figyelmet, foglalkozást, törődést.
Ennek a felismerésnek a jegyében szerveződött meg 2001-ben az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnázium, amely a 2004-es iskolaszakadást követő stagnálás után 2006-tól már töretlenül fejlődik, s céljai szerint részben reagálni kíván a társadalom visszás fejlődési rendellenességére úgy, hogy kiemelten foglalkozik a más közösségekben valamiért nem eredményesen szereplő, részképesség-, ill. magatartás-zavaros, ill. sajátos nevelési igényű fiatalok oktatásával. Ugyanakkor partnere, a Talentum Művészeti Iskolának, s elvégzi az ott táncolni és zenélni tanuló fiatalok közoktatási szolgáltatását. Képzeletbeli zászlónkra – és persze honlapunkra is – a következő jellemzők kerültek felírásra:
- Négy évfolyamos általános gimnáziumi képzést kapsz, amely érettségi vizsgával zárul
- Tánc, zene, sport stb. elfoglaltságod esetén (az osztálylétszámok függvényében) választhatsz, hogy délelőtt vagy délután szeretnél iskolába járni.
- Angolul és németül tanulhatsz!
- A 9. évfolyam I. félévében tanulási tréningben részesítünk, azaz megtanítunk tanulni!
- Emelt óraszámú informatika oktatásban részesülhetsz (minden évfolyamon heti két óra)
- A 11. és 12. évfolyamon kiegészítő művészettörténeti képzést kapsz!
- Minden nap félórás kiscsoportos foglalkozáson vehetsz részt, ahol behozhatod a lemaradásod
- Minden héten legalább két alkalommal tanulószobázhatsz, ahol nyugodt körülmények között készülhetsz a számonkérésekre (évfolyamtól függetlenül)
- Ha tanulási nehézségekkel küzdesz, integráltan tanulhatsz – miközben fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus foglalkozik hátrányaid ledolgozásával
- 2010 őszétől a 13. évfolyamon OKJ szakképesítést szerezhetsz
- Ha konfliktusod van iskolán belül, azt resztoratív (helyreállító) módszer segítségével próbáljuk rendezni a kizárólagos büntetés helyett
- Ha lelki, magánéleti problémáid vannak, és egyedül nem boldogulsz velük, osztályfőnököd, patrónusod vagy az iskolapszichológus segítségével kereshetsz rájuk megoldást
E megközelítések az oktatásban célul tűzhető ún.”hozzáadott érték” megvalósítását célozzák, amely figyelembe kívánja venni, hogy a tanulók milyen szociokultúrális helyzetből és adottságokkal, élményekkel érkeztek hozzánk.
Nem törekszünk tehát versenyezni elitiskolákkal, mert mások a céljaink és feladataink: a kicsit lemaradókat, a közoktatásra kevesebb energiát fordítani tudókat szeretnénk eredményesen felkészíteni, hogy megfelelhessenek a követelményeknek.
Nálunk a viszonylag alacsonyabb osztálylétszám, a csoportbontások nagyobb odafigye-lést, az egy gyermekre jutó időtartam megnövekedését eredményezték, (még annak ellenére is, hogy egyes intézkedéseivel 2007 őszétől a kormányzat bizonyos fokig gaz-daságilag lehetetleníti ezt a fajta eredményt).
Természetesen ezen feltételek és jellemzők egyértelművé tették, hogy gimnáziumunk nem az elitképző iskolák egy tagja. Miután intézményünkben egyértelműen jelen van a szociális érzékenység, tanulóink másfajta hozzáadott értéket visznek magukkal, ha vé-geznek.
Délelőtti és délutáni oktatásban igazodunk a kettős élethivatást kitűző sport-, tánc-, és zenei tanulmányi elfoglaltságokhoz.
Integrált osztályainkban együttműködik egymással minden nációból származó fiatal legyen, akár fehérbőrű, vagy roma, netán külhoni, felvidéki, vagy erdélyi magyar is.
Ez az odafigyelés, ez a hozzáadott érték, amely az osztályfőnökök, a patrónusok felelősségteljes munkájában megnyilvánul. Az Osztályfőnökök mellett ugyanis a tanulók által választott patrónus is képviseli érdekeiket, s az intézmény ifjúsági felelőse is gondoskodik róluk. Ez utóbbi szakember intézményünkben ez év őszétől Czinege Valéria, aki személyesen az Egyesült államokban tanulmányozhatta az ún.”restoratív”, azaz helyreállító pedagógiai módszer gyakorlatát, amely megismerését a Mérei Ferenc Pedagógiai Továbbképző Intézetben a 2008-2009-es tanévben 3 tanárunk is akkreditált képzések keretében megismerte. Az iskolai agresszió kezelését az utóbbi hónapokban már e módszer segítségével igyekszünk kezelni. A kezdeti tapasztalatok vegyesek. A tanárok egy része idegenkedik, mert első benyomásokat tekintve a módszer nem látszik elég szigorúnak. Ugyanakkor az eddig bekapcsolódó, érdekelt szülőket örömmel töltötte el, hogy nem büntetni akarjuk gyermeküket és a családot, hanem segíteni szeretnénk a változásban, változtatásban. Terveink közt szerepel, hogy a módszert szülői értekezleten is megismertessük a családok képviselőivel, formálva gyermeknevelési szemléletüket.
Az a tapasztalatunk, hogy növekvő az igény az akut helyzetek megoldásában jártas szakemberre, facilitátorra, mediátorra. A 2009 őszén eredményes TÁMOP 3.1.4-es pályázatunk keretében – lehetőség szerint - szeretnénk mind a pedagógusok, mind a tanulók körében szélesíteni a mediátori jártassággal bírókat.
Az iskola tanulóinak létszáma 100 és 150 fő közt ingadozik, szeptember 15-én az iskola-kezdést követően épp 144 fő beiratkozott hallgatónk volt. Ez csekély létszámnövekedést mutat az elmúlt években, ugyanakkor a Talentum Művészeti Iskola tanulóinak száma és aránya csekély mértékben csökkent az ERG SZKI tanulói közt, melyet az alábbi diagram is szemléltet.
Létszám(a1) - Talentumosok(a2)
A roma tanulók létszáma közelíti a negyvenet, magatartásukkal nem okoznak több és más gondokat, mint a többi hozzánk járó tanuló. Létszámuk az elmúlt 3 tanévben jelentős változásokat nem mutat.
Jelenleg mintegy 30 fő igényli, és legalább ennyi fiatalnál szükséges is a fejlesztőpedagó-gus segítsége, aki a különféle tanulási hátrányokat igyekszik a tanulóknál felszámolni, ismereteiket az átlaghoz közelítve felzárkóztatni. E feladatot intézményünkben Szabó-Turai Ágnes végzi, aki Köztársasági Ösztöndíjas volt Egerben. Tervszerű munkáját – amelyhez nagy segítséget jelentett a pályázat során beszerzett számos fejlesztő eszköz, játék, könyv - utazó gyógypedagógus segíti és kontrollálja.
Ahogy az ábra is mutatja emelkedő tendenciát mutat a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, esetenként pszichológus segítségét igénylő létszám(részképesség-zavarosok -adatsor2), s ezen belül az SNI-sek (Adatsor1)száma is.
Ugyanakkor nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy nem volt még olyan fiatal, akit – ha volt egy kis motivációja – ne sikerült volna eredményesen az érettségi vizsgája. Egy-két tanulónak sajnos nem volt…
Ugyanakkor látjuk, hogy az idő előre haladtával, s a társadalmi problémák, feszültségek növekedésével az eddigiek is lehet, hogy kevésnek bizonyulnak.
Oly nagy hiányokat tapasztalunk helyenként a hozzánk kerülő 8 általános iskolát végzett fiatalok ismeretanyagában, tudásában, hogy időnként éveket kell vissza-nyúl-nunk, hogy megfelelő alapokat teremthessünk az érettségihez szükséges ismeretek számára.
Reagálva az általános iskolák munkájának tapasztalt eredménytelenségére úgy dön-töttünk kommunikációs-tanulási ismeretek átadásával segítjük az iskolakezdést. A hozzánk jelentkezett mintegy 40 fő 9. osztályos tanuló az első félévben külön tanulás-módszertan órákon ismerkedik: hogyan kell, illetve lehet eredményesen, eredménye-sebben tanulni.
Az ismeretek átadásának hatékonyabbá tételét kíséreljük meg segíteni a „Számítás-technikával támogatott oktatás” bevezetendő, ill. továbbfejlesztendő gyakorlatával is.
Tantestületünk több tanára már most is projektorral kivetített munkaállomás segítségé-vel illusztrálja mondanivalóját, teremt képi világot is hangsúlyozott üzeneteihez. Ezt ta-pasztaljuk angol, biológia, történelem, művészettörténet órákon, ahol videók, digitális tananyagok és az internet/sulinet segítségét is felhasználva hoznak létre kollégáink több-csatornás, azaz a hallást és látást is használó ismeretátadást.
Nagy előrelépést könyvelhetünk majd el e területen, hiszen újonnan létrehozott 2. számú informatikai szaktantermünk digitális fizika-kémia teremként szolgál majd alapvetően.
Bár tudom, hogy Eötvös Gyöngyi tanárnő már nem tartozik a tantestület legfiatalabb korosztályába, - inkább „közép fiatal” - s az új technikai-technológiai ismeretek elsajátítása már nagyobb energiákat igényel tőle, mégis nagy örömmel töltött el, hogy sikeresen teljesítette első óráit e teremben, ahol a kísérleteket digitálisan, minden veszély nélkül mutathatja be a tanulóknak.
Ez új információs- és kommunikációtechnikai kultúra terjesztésében és használatában nyújt majd segítséget a jövőben a körünkben ülő Vörös Róbert, aki egyébként korábban iskolánk tanulója volt. Gimnázium után szakképzettséget szerezve, nemrég félállásban alkalmazott pedagógiai asszisztensként, fő feladata, hogy a tanároknak segítségére legyen az intézménybe került technikai eszközök helyes és eredményes működtetésében.
De az ő odaadó közreműködésével indul ez év őszétől a mindenki munkáját egyelőre megkétszerező, de remélhetőleg távlatikag megkönnyítő Digitális Napló szoftver, a DINA, amellyel valamennyi adatunk rendszerbe kerül, és tanítványaink előmenetelét szüleik is otthonról követhetik, ellenőrizhetik.
Ismét el kell mondanom: Ebben a tanévben talán sikerül egy újabb fázisába lépni az SZTO gyakorlatának. Megkíséreljük az ismeretanyag visszaadását is gyakoroltatni a számítógép segítségével – ezzel mélyíteni szándékozzuk az elsajátított ismereteket és meglétüket, valamint alkalmazási készségük elsajátítását tesztek segítségével is ellen-őrizhetjük.
Tantestületünk új Intézményi Minőségirányítási Programot fogadott el, életbe léptettük új Esélyegyenlőségi Tervünket is, több tantestületi akkreditált képzésen vett részt már most mindenki, azaz a pedagógusok is készülnek az új, nagyobb, aktuális feladatokra.
Ugyanakkor néhány éve megdöbbentünk, amikor megismerkedtünk az intézmény 10. osztályosainak kompetenciamérési eredményeivel.
Gimnáziumunk eredménye a szakközépiskolák átlaga alatt maradt és évek óta nem tudtunk onnan elkerülni. Amikor vizsgáltuk és elemeztük az okokat a következőkre jutottunk:
Egyértelmű a következtetés: iskolánk tanulói az elvárható, tanulói kérdőívekből következtethető mértékek helyett: alulteljesítettek.
Természetesen a mentő tényezőket kerestük, mert tudtuk, hogy jó magyar és matek-tanárok dolgoznak nálunk, igazán lelkiismeretesen, lelküket is kitéve. Úgy hogy rajtuk nem múlik, nem múlhat az eredményesség.
Nos, milyen tényezők vannak még az oktatásban? Elsősorban a gyerekek, a tanulók, illetve az ő „hinterlandjuk”, hátországuk, szocializációjuk.
Itt jött az első igazán komoly tényező: tanulóink többsége, majd ¾-e a mi intézményünk mellett egy másik iskolába is jár párhuzamosan. S aki a Talentum Művészeti Iskolában tanul táncolni, vagy zenélni végül OKJ képesítést szerezve, az a művészetet inkább tekinti már most élethivatásának, mint a szükséges rossz és kényszerűen velejáró közismereti tárgyakat. Azaz a tanulók alulmotiváltak a közismereti tárgyak tanulásában, mert elég, ill. elég sok nekik balettban, néptáncban, akrobatikában nap, mint nap megfelelni, s utána vagy előtte még 6 tanórán látszólag odafigyelni, vagy rosszabb esetben 5 órányi mozgást követően, délután a padra borulva „lekókadni”. Hasonló a helyzet fiatal roma származású hangszeres zenét tanuló diákjainkkal is.
Ők is csak átlavírozni szeretnének a 4 éven és az érettségin akár elégséges szinten, hiszen már ez is elég az OKJ megszerzéséhez. Sajátos szemlélet és hozzá kapcsolódó alulmotiváltság.
Aztán jött a következő gondolat, hogy általában azokat a fiatalokat íratták/íratják be a Talentum Művészeti Iskolába, akik nem jeles, vagy kitűnő babérokra és nem a felső-oktatásban szerzett diplomákra pályáznak, hanem más területeken, így a mozgásban, a zenében tehetségesek és a középiskolai érettségit – amely ma már szinte minden OKJ szakképzettség megszerzésének feltétele – akarják csak megszerezni nem túl nagy erőfeszítéssel, épp a követelmények minimumát teljesítve.
Ezt még megfejeli az a tényező is, hogy intézményünk nem támaszt még bizonyos szintű tanulmányi átlag követelményt sem az ide jelentkezők felé. Ezt nehezen is tudná érvé-nyesíteni a Talentumból jelentkező fiatalok miatt, akiknek felvételére együttműködési szerződésben vállalt kötelezettséget.
Egy budapesti intézmény, amely Budapest átlagához képest is alulteljesít. De hiszen ide nemcsak budapestiek járnak. A tanulói összetételben mintegy 50% a fővárosi, további 25% a pest-megyei, s a többiek is az ország minden részéből, kisebb-nagyobb települé-seiről jönnek, de vannak köztük külhoniak is.
Sőt a tanulói összetételben jelentős szerepet töltenek be az SNI-s, részképesség-, ill. ma-gatartás zavaros, fiatalok, akik a létszám 1/6-át testesítik meg.
Aztán felfedeztük, hogy egyértelmű összefüggés látszik a tanulók szüleinek végzettsége és a tanulók tanulmányi teljesítménye közt is, de erre vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, mert tanulói szerződésünk, ill. tanulói kérdőívünk a korábbi években nem tért ki a szülők ilyen jellemzőire. De a mostani 9.-es évfolyamunk tanulói kérdőívei-nek feldolgozásakor 5 halmozottan hátrányos helyzetű fiatalra is bukkantunk, amely nagyságrend az évfolyam mintegy 10%-a.
Kénytelenek voltunk tehát megállapítani, hogy a kompetenciamérésben – sok mindent tehetünk még ugyan – de valószínűleg még sok kudarcélményt fogunk szerezni a más iskolákkal való összehasonlításban.
Aztán ahogy azonosítottuk, melyik osztályról is van szó, rájöttünk, hogy azok a fiatalok, akik teljesítménye igazán lehúzta az osztályátlagot, már nincsenek az érettségire készü-lők közt. Vagy túlkorosságuk miatt abba hagyták, vagy sikertelenségük okán léptek más útra, de nincsenek a várhatóan egzáment-szerző tanulóink sorában. Mert bár időnként magunk is kicsit szégyelljük, hogy az érettséginél 20%-ot teljesítve is át lehet csúszni, így ez információt csak a IV. osztály második félévében osztjuk meg a nálunk tanulókkal.
Együttműködő szakértőink, csak azt az utat látták igazán célravezetőnek, hogy a szak-tantárgyakat oktató pedagógusok – lehetőség szerint szinte minden tárgyban – fókuszáljanak oktatásuk során tanóránként tananyagba integráltan néhány percet oly egyszerű feladatok meg-oldására, amelyek az alapvető követelményeket testesítik meg a matematika és a szövegértés során.
A más tárgyak oktatása közben gyakoroltassanak olyan példákon keresztül, amely a más szaktárgy sajátja: „Mekkora volt, hány főt számlált akkor a támadó fősereg?”
„Hány százalékuk beszéli az ősi baszk nyelvet?” „Hogyan aránylik a szigetek nagyság-rendje a kontinenséhez?”stb.-stb.
Bár eddig e célzatos rákészülést kissé képmutatónak tartottuk, de ha ilyen mércével mérik intézményünket, kénytelenek vagyunk e célirányos módszereket is alkalmazni.
Szövegértés területén már tapasztaljuk is munkánk nyomán az előrelépést. Az iskolaszék által jóváhagyottan a tankönyvek közt iskolánk több saját jegyzete is szerepel. Ez évben először egy olyan tartalmú munkafüzet is, amely a szövegértést kívánja eredményesen megoldott feladatain, gyakorlatain keresztül fejleszteni. A munkafüzet alkotó szerkesztője Sásdi Viktória, a magyar nyelv és irodalom tanára.
Kreatívitását már jó néhány alkalommal tapasztalhattuk. Az új intézményi minőségbiztosítási programból következő „házi” kompetenciamérésünkkor a jelenlegi 10. osztályosok már lényegesen magasabb értékeket értek el, mint a korábbi évek 10.-esei. Így remény van arra, hogy a hivatalos májusi méréskor is bizonyíthatják korábbi társaikénál fejlettebb szövegértésüket – ha sikerül motivációs bázisukat erősíteni.
Úgy vélem az elmúlt évek tapasztalatai alapján eredményesnek tekinthető az intézmény munkája, mert míg országosan 5 év alatt mintegy 100.000 fővel csökkent a beiskolázan-dó iskolások száma országszerte, addig mi megőriztük létszámunkat, sőt kissé fejleszteni is sikerült azt, miközben új piacok felé nyitottunk eredményesen.
Mindezek végül egy viszonylag gazdaságosan működő, egyelőre életképesnek látszó intézményt mutatnak, amelynek sikeres tevékenységéhez nagymértékben hozzájárul a tantestület valamennyi tagjának áldozatos, hivatástudatos munkája, hiszen peda-gógusaink két műszakban: délelőtt-délután is teljesítenek, átlagon felül vállalnak az oktatás mellett nevelési-szocializációs feladatokat is, mint
- az ERG nap, amely változatos, sokirányú programjával számos fiatalt lekötött,
- a már harmadik éve megrendezésre kerülő filmklub, az iskolaújság, a rend-szeres akadályverseny aktuális feladatokkal,
- a Lépcsőház Vizuális Brigád filmje, amely a tantestület valamennyi tagja sze-replésével tükröt tartott a tanulók elé, azaz a számos tanórán kívüli foglalkozás, ese-mény, mely színesíti, élményszerűbbé teszi a közösség életét.
Mindezekben élen jár Sinka Magdolna igazgatóhelyettes és matematika tanár, aki pedagógiai végzettsége révén helyes utat talált a fejlesztésre és jó módszereket az időnként óhatatlanul felmerülő feszültségek kezelésére. Nem maradnak el tőle mások sem, méltó társai: Arapovics Miklós történelem tanár – aki múzeumpedagógiai gyakorlatával jeleskedik, Ferenci Ildikó angol tanár – kinek a vezetésével iskolánk kis csapata képviselte Magyarországot Palermóban, az EU választások előtti szimulációs tréningen, Mezei Péter informatika tanár és rendszergazda, kinek munkája nap, mint nap hibamentes működését biztosítja informatikai eszközeinknek, de az óhatatlanul cserélődő tantestületben megjelenő újak is: Kacsák Tamás – rajz és vizuális kultúra, Király Borbála – német, Egerszegi Orsolya – matematika, Szarka Lajos – biológia-földrajz, Horváthné Karsai Ildikó – ének. De nem feledkezhetünk el kismamáinkról sem: Pató-Jánki Zsuzsáról, Nusser Katalinról, és Vágvölgyi Bernadettről, s külön öröm, hogy végre biztos, hozzáértő kezekben tudhatjuk az iskolatitkárságot, hisz Ráncsik Kati kolléganőnk – ugyan csökkentett, 6 órás munkaidőben, de kisgyermeke nevelése mellett - visszatért közénk. (Működésünk 8 éve alatt 7 kisgyermek látott napvilágot a tantestületben!)
Terveink közt szerepel A TÁMOP 3.1.4-es eredményes pályázat sikeres lebonyolítása az elkövetkező 1-1,5 évben.
Az eddig már hagyományosnak mondható Gólyatábor most rendszerbe kerülhet, mint az új 9.-es évfolyam egyhetes projektje, kompetenciaalapú taneszközökkel tanulhatják a matematikát és a magyart, informatikát a megcélzott tanulócsoportok, egyre több pedagógusunk növekvő óraszámban és arányban alkalmazza, alkalmazhatja az IKT eszközeit, magul is elismerten készíthetnek saját taneszközöket az intézmény belső innovációjában, integrált természetismeret oktatást vezetünk be, amelyet helyenként a projektmódszer alkalmazásával tömbösítünk is, tanáraink újabb több tucatnyi akkreditált képzésen vehetnek részt és még számos ötlet kezdeményezés kerülhetne felsorolásra – amely a tervek közt szerepel.
Talán ennyit vázlatosan rólunk.
Ha megengedik rátérnék közvetlenül a KMOP 4.6.1-es pályázatának fejlesztési irányaira és eredményeire, amelyekről e honlapon közvetlen információkat is szerezhetnek. .
A Korszerű Képzésért Alapítvány eredményesen szerepelt a ÚMFT-KMOP-4.6.1/A-2 pályázaton és 12.35 mFt támogatást nyert eszközbeszerzésre. Így fenntartott intéz-ménye, az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnázium és SZKI új eszközfejlesztésre fordítható forrásokhoz jutott. A pályázat nyomán
- részben megújult az intézmény tantermeinek bútorzata,
- digitális fizika-kémia labor jött létre, a 2. számú informatika terem,
- az 1. számitástechnikai labor gépeit a legkorszerűbbekre cseréltük, ill kiegészítettük, s szakképzésre is alkalmassá tettük,
- új tornaszobát avattunk,
- a fejlesztő pedagógus és a rajz és vizuális kultúra tanára eszköztára kibővült és
- modern oktatástechnikával került felszerelésre több terem.
A teljes keretösszeget azért nem sikerült elköltenünk, mert a 2008 januárjában bekül-dött pályázat céljai, beszerzései közül néhány már megvalósult, mire 2009 őszén érte-sültünk a sikerről, s a jó gazdálkodás és az ajánlatok versenyeztetése folyományaként olcsóbban is tudtunk vásárolni helyenként, mint ahogy terveztük. Bátran mondhatjuk, hogy a pályázatot a szakmai céloknak megfelelően eredményesen megvalósítottuk. Ezt döntő többségében az indikátorok célirányos változása is szemlélteti, alátámasztja.
2009 november Hárs István
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
